Tájékoztató a birtokvédelmi eljárásról
Birtokvédelmi eljárás lefolytatását akkor kezdeményezheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (csak tilos önhatalommal megzavart birtokállapot visszaállítására irányulhat az eljárás).
Birtokvédelmet csak az igényelhet, aki birtokos volt.
1./ Birtokvédelmi kérelmet természetes személy és jogi személy terjeszthet elő. Természetes személy esetén a kérelmezőnek a kérelmén fel kell tüntetni a nevét és a lakcímét, aláírását, egyéb elérhetőségét. Jogi személy esetén a kérelmezőnek a kérelmen fel kell tüntetni a nevét és a székhelyét (székhely, telephely, fióktelep), nyilvántartási számát, képviseletre jogosult nevét és elérhetőségét, aláírását.
2./ A képviselőre vonatkozó adatot akkor kell feltüntetni, ha a kérelmező ügyfél képviselő útján jár el. Az ügyfél képviselője lehet a törvényes képviselő, vagy az ügyfél, vagy annak törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy. Az eljárás során a fél és a képviselője együtt is eljárhat. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba (közjegyzői okirat), vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító okirat például az, hogy a két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük sajátkezű aláírásnak ismerte el. Az ilyen okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni.
Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz –ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá- tanúk alkalmazása nem szükséges. Az eredeti írásbeli meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát a kérelemhez mellékelni kell.
3./ A jegyző illetékességét megalapozó ún. illetékességi okok pl. ingatlannal kapcsolatos birtokvita esetén a birtoksértéssel érintett ingatlan fekvésének helye (ezért szükséges az ingatlan pontos címének, vagy helyrajzi számának megjelölése). Amennyiben a birtokvita nem ingatlannal kapcsolatos, a jegyző illetékességét a jogellenes magatartás elkövetésének helye alapozza meg.
4./ A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. biztosítson kulcsot a lakáshoz stb.), illetve mitől, milyen magatartástól kívánja a jövőre nézve eltiltani a birtoksértőt. Amennyiben a birtoksértéssel összefüggésben haszon, kár, költség keletkezett, úgy ennek megállapítása, viselése iránt is kifejezett kérelmet kell előterjeszteni, megjelölve azok mértékét. A jegyző jogosult a hasznok, károk kérdésében is határozni, de ez nem jelent kötelezettséget számára, felek azt is kérhetik, hogy ezen kérdésekben ne kerüljön sor döntéshozatalra. Az eljárási költségek viselésével kapcsolatban a jegyző kötelezően dönt. A kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, ellenkező esetben, ha birtoksértést megállapító döntés születik, akkor a birtoksértőt kötelezi annak a költségek viselésére.
5./ A kérelem benyújtása alapjául szolgáló tények között ismertetni kell alapvetően a kérelem
előterjesztésekor fennálló, tényleges, sérelmezett birtokállapotot; az eredeti birtokállapotot (milyen volt a birtokállapot, mielőtt a birtokháborítás bekövetkezett volna); a birtokállapot megváltoztatására vonatkozó körülményeket (pl. ki, mikor, hogyan sértette meg az eredeti birtokállapotot); a kérelmező tűrési kötelezettsége fenn áll-e.
A jegyző főszabály szerint ténykérdést vizsgál, jogkérdésben nem dönthet, arra csak a bíróságnak van hatásköre. Erre figyelemmel a birtokosnak azt kell igazolnia, hogy birtokban volt és birtoklásában tilos önhatalommal megzavarták.
A Ptk 5:8.§ (1) bekezdése alapján a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését (tehát a bíróságtól is). Az egy éven túli birtoksértések esetén a jegyző nem járhat el, ezek az ügyek kizárólag a bíróság hatáskörébe tartoznak. Folyamatos birtoksértés esetén a határidő tekintetében az elkövetés kezdő időpontja a mérvadó.
6./ A birtokvita eldöntéséhez szükséges tények tekintetében a birtokvédelmi eljárási szabályok értelmében a jegyző nem folytat hivatalból bizonyítást. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítéko(ka)t a kérelmezőnek kell megjelölni és a kérelemhez mellékelni (pl. okirat, fénykép, vázrajz, stb…). Amennyiben a kérelemben foglaltak csak meghallgatás, vagy szemle (pl. az ingatlan helyszíni megtekintése) útján bizonyíthatóak, úgy már a kérelemben indokolt indítványozni ezeket.
Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.
A birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket. A R. 13.§ alapján a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. Amennyiben a kérelmező semmilyen bizonyítási indítványt nem tesz, a jegyző a kérelmet a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
7./ A birtokvédelmi eljárás a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése alapján kizárólag az ügyfél kérelmére indul, melynek tartalmaznia kell:
– a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
– annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét (ha ismert, akkor egyéb elérhetőségét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik (továbbiakban: ellenérdekű fél)
– a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a
cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
– a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, adatokat,
– a birtoksértés időpontjára történő utalást,
– a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat (pl. tanú nyilatkozat, képviseleti jogosultságot
igazoló okirat – meghatalmazás, közös képviselő esetén társasházi közgyűlési határozat, esetleges szakvélemény), és a képviselő csatolja a meghatalmazást.
A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
8./ A kérelem benyújtásának módja (helye, ideje):
– postai úton Szob Város Önkormányzat Jegyzőjéhez – hatáskör gyakorlója –
címezve (2628 Szob, Szent Imre u.12.),
– személyesen az Igazgatási és Adóügyi Irodán (2628 Szob, Szent Imre u.12., tel: 27/570-690 /24-es mellék)), ügyfélfogadási időben
Hétfő: 8:00 -16:00 óráig
Szerda: 8:00 -16:00 óráig
Péntek: 8:00 -12:00 óráig
9./ Az ügyintézési határidő 15 nap (tolmács igénybevétele esetén 30 nap).
A R. 8.§ (3) bekezdés b) alpontja alapján a kérelem ellenérdekű fél részére való megküldés (továbbiakban: megkeresés) kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az írásbeli nyilatkozatának Jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam az eljárási határidőbe nem számít bele. Ugyancsak nem számít be a határidőbe a megkeresés hivatalos iratként postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés Jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Polgármesteri Hivatalunknál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
10./A R. 18. § (2) bekezdése alapján a birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezet, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető, melynek esetleges költsége eljárási költség.
11./ A Ptk 5:8 § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A keresetlevelet közvetlenül a Váci Járásbíróságnál lehet benyújtani. A kereset benyújtása a határozat végrehajtását nem függeszti fel, kivéve, ha bíróság erről rendelkezik. A birtokháborítás megszüntetése iránt indított per illetékköteles, melybe a közigazgatási eljárás során lerótt illetéket be kell számítani.
12./ Amennyiben a kötelezett a megállapított határidőig nem tesz eleget a határozatban foglalt
kötelezettségének, (pl. nem szünteti meg a zavarást) ismételten a bejelentő kérelmére, a Hivatal
végrehajtási eljárást folytat le, erre irányuló kérelmet az érdekelt fél is benyújthat.
13./ Fent nevesítetteken felüli ügyféli jogok:
– kérelmet nyújtson be,
– önmaga helyett meghatalmazottja járjon el,
– a saját ügye irataiba betekintsen, az iratokról másolatot kapjon,
– nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje,
– tolmács, jelnyelvi tolmács közreműködését igényelje
– jogorvoslattal éljen,
– az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztassák.
Ügyfél kötelessége:
– az eljárás illetékét megfizesse,
– az írásban előterjesztett kérelmet eggyel több példányban nyújtsa be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri,
– az eljárás során az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles
– viselje az eljárási költségeket:
- a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérő,
- b) a birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértő
– jóhiszeműen közreműködjön az eljárás során.
- Jogszabályok jegyzéke:
- Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(II.16.) Korm.rendelet
