A galambtenyésztés régre visszanyúlik az emberiség történelmében.
A hírvivő galambot a kínaiak már sok évszázaddal Kr.e. előtt ismerték a hagyományok szerint.
A középkorban a postagalambok keresztes hadjáratok idején is fontos szerepet töltöttek be.
Az első világháborúban az Antant-hatalmaknak 300 000 postagalambjuk volt, míg a németek 121 000 galambot „alkalmaztak”.
A postagalambok a II. Világháborúban is jelentős szerepet töltöttek be a lövészárkokban, az erődharcokban, az előrenyomulásban, léggömbökben, tengeralattjárókon stb., de a felderítő szolgálatban is kiváló teljesítményeket nyújtottak.
A postagalambok gyorsan és kitartóan képesek repülni. A csontjainak nagy része üreges, ezért a galamb meglehetősen kis súlyú. A postagalamb erőteljes mellizmokkal rendelkezik, amelyet a szárnyak le- és felfelé történő mozgatására használ. A két izom közül az egyik a szárnyakat lefelé, a másik pedig a szárnyakat erőteljesen felfelé húzza.
A repülés sok energiát igényel. Ezért a postagalambok a kalóriát az emlősállatoknál magasabb hőfokon égetik el. Emiatt a postagalambok testhőmérséklete meghaladja a 41 °C-ot.
A postagalambsport – mint kedvtelés Belgiumban – 1871-ben indult el, amely ma a világon sok százezer embernek nyújt kedvtelést és szórakozást.
Hazánkban, 1870-es években kezdett a postagalamb-tenyésztés kialakulni. 1874-ben bécsi székhellyel létrehozták az Osztrák – Magyar Postagalamb Egyesületet. Az első katonai galambposta – állomás 1875–ben Komáromban jött létre, ahol 200 galambot helyeztek el.
Az 1882-ben alapított Magyar Postagalamb Sportszövetség Európa egyik legrégebbi társulása. Az 1930-as évektől már Frankfurt, Köln és a távoli Aachen is a feleresztési helyek közt szerepel. A Hungária Postagalamb Tenyésztők Szövetségét 1939-ben a nemzetközi szövetség is felvette tagjai sorába.
A 128 éves magyar postagalambsport szövetségnek jelenleg 5500 tagja van; 29 megyei jellegű tagszövetség és több mint 300 helyi szinten működő egyesület alkotja.
A postagalamb egyesületek tagjai szeretettel, napi rendszerességgel gondoskodnak galambjaikról. Madaraikat tréningeztetik, hogy azok április és szeptember között részt tudjanak venni a színvonalas postagalamb versenyeken.
- tavaszán a szobi származású Pálmai Gábor lett a szövetség elnöke, aki 1975. februárjában Postagalamb olimpiát szervezett Budapesten.
Pálmai különleges képességekkel rendelkezett, tett annyit a magyar postagalamb sportért, hogy a neve fennmaradjon a sport-történelemben.
Az A -54 PGSE Szob egyesület rövid története
A szobi tagok 1979-ben (ELSŐNEK) önálló egyesületet [A 54 PGSE] hoztak létre Szobon –közeli postagalambászokkal- 12 fős taglétszámmal. (Előtte más földrajzi helyű egyesület tagjai voltak.) A korábbi egyesület munkájával meg voltak elégedve, de egyszerűbbnek érezték, ha nem kell a gyűjtésre, órabontásra, Nagymarosra menniük.
Az egyesület helye a Tűzoltószertár volt, szinte a mai napig. Az A 54 PGSE megalakulására a „papírmunka” után közös összejövetel keretében kötöttségek nélkül terveztük az elkövetkezendő galambász éveket.
Annyira jól működött kis közösségünk, hogy egyre többen jelentkeztek felvételre (fiatalok, idősebbek), így taglétszámunk növekedett.
Sajnos az évek során bekövetkezett változások ( pl.: megnövekedett tartási és versenyzési költségek, jogszabályi előírások, családi helyzetek stb.) miatt az eltelt 30 év alatt igen változó volt a létszámunk.
A magyar postagalambász kultúra jelentős fejlődésnek indult. Kezdetét vette egy rohamos fejlődés, melynek legszembetűnőbb tanúbizonysága a távokra történő szakosodás és a felhasználható tudományos ismeretek mind szélesebb körű alkalmazása. Természetesen ez jelentős anyagi áldozatokkal jár.
Egyesületünk több mint 10 évvel ezelőtt hagyományként bevezette, hogy serlegekkel díjazza a különböző távokon nyert galambok tulajdonosait.
Minden versenyévadban szoros mezőnyök alakultak ki, de mindig előfordulhatott az a helyzet, hogy egyes versenyzők hosszú ideig nem értek el olyan eredményt, hogy serleget kaphattak volna.
Szintén hagyománnyá vált, hogy a versenyszezonok végén közös főzéssel egybekötött évadzárót rendezünk, ahová meghívott vendégeket is vártunk.
Szerencsénkre az Önkormányzat létrehozott egy a Közösségeket Támogató Alapot, melynek keretében a civil szerveződésű közösségek pályázhatnak. Ezt a lehetőségek kihasználva minden évben jelentkezünk, hogy ezzel is könnyíthessünk a kitartó, nehézségek ellenére is versenyző sporttársak kiadásainak csökkentésére.
A különböző pályázati célok közül a legnevezetesebb a 30. éves megalakulási évforduló és a díjkiosztó volt. Különlegesebb serlegek találtak gazdára.
Pásztor István Versenybizottsági Elnök és felesége biztosított helyet saját ingatlanukon, hogy a tagok és meghívottak eltölthessenek egy igen kellemes, múltidéző, díjkiosztóval is egybekötött délutánt.
Az alábbi képek illusztrálhatják a versenyzésen kívüli közösségi összetartozást:
