Felhívás!

Tisztelt Szobi Polgárok! Tisztelt Dunakanyarban élő Barátaink! Tisztelt Határon innen és túlélő Honfitársaink!

A Dunakanyar Kulturális Alapítvány (DKA) 1996-os alakulásától fogva céljául tűzte ki a magyar kultúra, a nemzeti hagyományok értékbe ágyazott megjelenítését a Dunakanyarban, illetve mindezen gazdagság tér és időbeni kitágítását a múltból ösztönöződve a jelenen át a jövőnek felkínálva, határon innen és határon túl.

A DKA alapítóinak szándékát és kurátorainak tevékenységét mindvégig áthatotta a nemzeti összetartozás szellemisége.

Tavaly emlékezhettünk a száz éve, 1920-ban bekövetkezett nemzeti sorstragédiánkra, amikor az I. Világháború győztes nagyhatalmai a jól ismert körülmények között kegyetlenül feldarabolták népünket és hazánkat a trianoni boncasztalon. A COVID-19 világjárvány tragikus ránk rontása megakadályozta a száz évvel ezelőtti rettenetre való méltó odafigyelést, ugyanakkor megerősített abban, hogy érezzük egymás iránti felelősségünket és szeretetünket.

Az összetartozás és az emlékezés gondolata szülte bennünk azt az elhívatottságot, hogy méltó formát és tartalmat adjunk a Nemzeti Összetartozás Napjának, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye megalkotásával, amelynek központi alakja gróf Apponyi Albert egészalakos szobra lenne.

Gróf Apponyi Albert, kortársai szerint „a legnagyobb élő magyar” állt az országot képviselő delegáció élén 1920-ban a Párizsban és környékén méltatlan körülmények között zajló, tárgyalásnak nem nevezhető megtorlás idején. Gróf Apponyi Albert január 16‑án a magyar delegáció vezetőjeként az utolsó szó jogán tartotta meg több nyelven azon híres védőbeszédét, amelyet ma is nemcsak retorikai csúcsteljesítménynek, hanem nemzetközi fórumokon többször is az igazságok hiábavaló halmazának neveztek. A komplex védőbeszéd, ha egy pillanatra is, de lelkiismereti piktogramot vetített a jelenlévő ellenséges arcokra.

Gróf Apponyi Albert 63 éven át tagja és meghatározó főszereplője volt a Magyar Országgyűlésnek, kiemelkedett szellemi és szónoki képességeivel, számos törvénytervezet és előremutató törvény fűződik nevéhez. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, a Magyar Zeneakadémia megálmodója, a Magyar Királyság vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Több egyetem és egyesület által ötször terjesztették fel Nobel-díjra, önéletrajzi írásaival a XIX. század második felének és a XX. század első harmadának hiteles korrajzát adta, halhatatlan művet hagyva a magyar szépirodalom számára is.

Gróf Apponyi Albert 1933. február 7-én Genfben, 87 évesen, munka közben, a magyar érdekekért dolgozva hunyt el. Nemzetközi szinten és itthon is a géniuszoknak kijáró tisztelet övezte, a civilizált világ főhajtással búcsúzott tőle. Az Országház kupolacsarnokában történt ünnepélyes beszentelés után a Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári Koronázó Főtemplomban temették el 1933. február 14-én, ahova addig csak királyokat temettek. Végelláthatatlan tömeg kísérte utolsó útjára. Ravatalánál sajtótudósítások szerint több mint félmillió ember tette tiszteletét. Gróf Apponyi Albert utolsó akarata az volt, akkor vigyék haza a Pozsony melletti Éberhardra, a családi kriptába, ha az újra magyar föld lesz. Az első bécsi döntés után visszacsatolták Éberhardot Magyarországhoz, a gróf hamvait 1942-ben ott helyezték végső nyugalomra.

Gróf Apponyi Albert képviselőségének ideje alatt főúri vagyona egyharmadára csökkent. Korának egyik legnagyobb adományozója volt és a legtisztességesebb ember hírében állt. Mindezek ismeretében érthetetlenül állunk azon tény előtt, hogy ma Magyarországon gróf Apponyi Albertnek nincs köztéri egészalakos szobra, elvétve viseli nevét közterület.

Az általunk megálmodott emlékhely egészalakos szoborral Szob város egyik főterén, a Szabadság téren kerülne elhelyezésre. Nem egy statikus emlékműre gondolunk, hanem egy élő emlékhelyet tervezünk, ahonnan minden év június 4-én kiindul az Nemzeti Összetartozás Zarándoklat, zarándokút, amely felfűzi a hazánkban meglévő Trianon emlékhelyeket és visszatér egy év múlva Szobra, ahonnan újból útjára indulhasson. Magyarországon nincs család, amelyet ne érintett volna a száz évvel ezelőtti igazságtalan döntés, és azért, hogy ezt békésen feldolgozhassuk, emlékezünk, megépítjük és végigjárjuk.

Köszönet Szob Város Önkormányzatának, hogy támogatja tervünket és hozzájárult, hogy a Szabadság tér helyet adjon az emlékműnek, és köszönet Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművésznek, hogy elvállalta köztéri kompozíció megalkotását.

A DKA az Összetartozás Napjának Emlékhelyét, központi helyen gróf Apponyi Albert egészalakos szobrával közadakozásból, vállalkozói támogatásokból és pályázaton elnyerhető pénzből tervezi megépíteni. A továbbiakban rendszeresen jelentkezünk az Apponyi híradóval az írott és online médiában, valamint hozzájárulás esetén megjelentetjük a támogatók nevét is.

A Dunakanyar Kulturális Alapítvány elkülönített számlaszámot hozott létre az adakozás és támogatások fogadására:

OTP Bank: 11742094-26994668

 

Köszönet a nemzeti összetartozásért!

Szob, 2021. október 31.

 

                                                                                              Dr. Lőrincz Kálmán
a Dunakanyar Kulturális Alapítvány
Kuratóriumának elnöke